Hmm. Megtetszett a pasztell színű borító. Elolvastam a fülszöveget. Bár nehezen engedek be új könyveket a lakásunkba (mert már annyi van), úgy döntöttem idén változtatok kicsit ezen a szokásomon.
Kellemes nyári olvasmány – értsd : nem világmegváltó gondolatokkal van tele – romantikus-bonyodalmas.
Julia Cole egy harminc körüli nő – friss diplomával egy felnőttoktatási központban tanít. Elmenekült előző életéből – a könyv legvégén derül ki, hogy igazából mi oka volt erre.
Julia albérletben lakik macskájával. Eljár tanítani, rájön, hogy üres az élete, nem tud mit kezdeni magával csak ápolja saját depresszióját. Új kollégát kap : Rob-ot. Uhh, helyes a pasi, korabeli – na jó, kicsit fiatalabb, de mint tudjuk az sosem nagy baj. Csakhogy Robbal az első szexrandi után vége is mindennek.
Később kiderül mi a valódi oka, azon kívül, hogy Julia nem akar bonyodalmat abból, hogy sűrűn kellene találkozniuk, mert ugye egy munkahelyen dolgoznak. Rob idősebb fiútestvére, Leo szintén Julia közelébe keveredik egy „céges” buli alkalmával, ahol tépik egymás idegeit. Julia nem tud mit kezdeni Leo-val, aki ügyvéd és remek éleslátásával és nyers dumájával pillanatok alatt rámutat a lány defektes életének okaira, amit még maga elől is igyekezett jól eldugni.
Telik-múlik az élet, a tanításnak mennie kell tovább. Mack, Julia 30 körüli tanítványa. A központban minden héten találkoznak, ahol Julia tanítja, feladatokkal látja el. Mindaddig nem érdekli, míg rá nem jön, hogy az igazából analfabéta férfi egyáltalán nem buta, sőt.
Keveregnek az érzések, előkerülnek mindennapi-bonyolult, valamint nem mindennapi karakterek is Julián és a három pasin kívül. Persze győz a szerelem, amiről nem is tudjuk,(vagy csak nem akarjuk bevallani?), hogy létezik. Az ember lánya rájön, hogy ki az, akivel igazán önmaga lehet és könnyedebb még a levegővétel is.
Kellemes időtöltést és némi önismereti tréninget kínál ez a kis pasztelles színfolt.
